A dohányzás hatása a pszichére
A dohányzás élettana és patológiája A nikotin a legelterjedtebb pszichoaktív drog függőség és súlyos méreg: koncentráltan 20—60 mg-ja halálos. A nikotint belélegezve 7 másodpercen belül eljut az agyba, ahol látszólag javítja a koncentrálóképességet, oldja a szorongást. A nikotin emeli a pulzust és a vérnyomást, fokozza a gyomorsavtermelésta cukoranyagcserét, a májműködést is. A dohányzás első alkalommal kellemetlenségekkel jár: hányás, verejtékezés, gyengeség, fáradékonyság, émelygés stb.
Azonban későbbi alkalmakkor látszólagosan kellemes lehet, például az étkezés után keletkező fáradtság és álmosság leküzdésére.
Az emésztőmirigyek és belek működése fokozódik, így elősegíti az emésztést. A dohányzás mellékvesére gyakorolt hatásával fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkentheti az éhségérzést, valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, ezáltal a szellemi munkát átmenetileg segítheti. A dohányzással párhuzamban évek során kialakuló reflexek megnyugtatóan hatnak, csökkentik az idegességet, de ezek egyben a leszokás legnagyobb akadályai is.
A nikotinnál, dohányzásnál tapasztalt "kedvező hatások" miatt a megrögzött dohányosok nehezen tudnak leszokni szenvedélyükről, amelyek elhagyása kellemetlen kiesési idegességi tünetekkel, valamint az esetek egy részében az étvágy fokozódása miatt testsúlynövekedéssel jár.
Miért káros a cigaretta?
A nikotin a sejteken az ún. Ezek a nikotin receptorok a központi idegrendszer sejtjein, a vegetatív idegrendszer dúcaiban és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában találhatók.
A nikotin depolarizálja a sejtmembránt, előidézve ezzel a sejt aktiválását. Normális, élettani körülmények között az acetil-kolin nevű jelátvivő anyag is ezeken a nikotin receptorokon keresztül fejti ki a központi és a vegetatív idegrendszer sejtjeire gyakorolt módosító hatását. A nikotin, először a sejtek túlműködését, később, a sejtek gátlását idézi elő. Élettani szempontból a nikotinnak elsősorban a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása jelentős, mivel a leírt módon először serkenti, majd bénítja a szimpatikus idegrendszert.
Nikotin hatására fokozódik a kolinerg pályák aktivitása, és kimutathatóan növekszik a központi idegrendszerben az opioid peptidek, valamint a katecholaminok elválasztása. Ezen a módon hat a nikotin a pszichére, a lelkivilágra. A nikotin és a dohányzás így befolyásolja agyunk működését és magatartásunk szerveződését. Dohányzók szubjektív beszámolói és objektíven mérhető kísérletek alapján a nikotinnak ismert a szorongásoldó hatása, kedélyjavító hatása kontrollálható testsúly érzete, koncentrációs képesség fokozódása és a pszichés függőség kialakítása.
Dohányzás kórtana
A nikotin nagyon erős méreg, a dohányos által naponta elszívott adagok a halálos dózis sokszorosát tartalmazzák, azonban rövid féléletideje és a krónikus fogyasztása során kialakult tolerancia, megszokás miatt cigaretta szívásával csak nagyon kemény munka árán lehetne elérni a halálos letális értéket.
A nikotin mérgezés tünetei az általános szimpatikus hatásban jelentkezik: szapora pulzus, magas vérnyomás, stressz-hormonok kiáramlása, hányás, hasmenés, szédülésémelygés, fülzúgás. A szimpatikus aktivitást rövidesen sokk, majd a keringés-összeomlása követi.
Ha nem áll be a halál, a nikotin hamar lebomlik, és a beteg állapota rendeződik. Mérgezés általában balesetként, ritkán kriminális vagy öngyilkossági szándékból következik be. A dohány égése során egyéb égéstermékek mellett széndioxid CO2 és szénmonoxid CO is keletkezik, mely a füst leszívásakor a tüdőbe kerül. A szénmonoxid a vér oxigénszállító 35 éves dohányzás hogyan leszokni szor jobban kötődik, mint az oxigén.
Az egész testre kiterjedő oxigénhiány a központi idegrendszerben többek között koncentrációs zavarokban mutatkozik. A dohány égése során ciánhidrogén is keletkezik. A ciánhidrongén legfőbb hatása a dohányzás hatása a pszichére légutak kéményseprőjeként működő csillós hengerhám aktivitását csökkenti. Ez krónikus náthá t, krónikus arcüreggyulladástgaratgyulladást eredményez. A nitrogén tartalmú szerves anyagok égésekor - ezek közé tartozik a nikotin is - nitrogénoxidok keletkeznek.
A dohányfüstben több nitrogénmonoxid található, mint nitrogéndioxid.
A nikotin egyrészt a hemoglobinhoz kötődve gátolja az oxigénszállítást, másrészt a tüdő nyálkahártyáján irritáló salétromsavvá alakul. A nitrogénoxidok a dohányos köhögés legfőbb bűnösei.
Ugyancsak ők a felelősek a rákkeltő nitrozaminok keletkezéséért is. Összesen mintegy 30 rákkeltő ágenst tartanak számon a a dohányzás hatása a pszichére, de valószínű, hogy sokkal többen vannak, egyéb mérgező anyagokról nem is beszélve. Sajnos, további károsító hatást eredményez, hogy ma már a dohányfüst is szennyezett!
- Módszerek a carr dohányzásról való leszokáshoz
- A dohányzás káros hatása a testre a dohányzásról való leszokáshoz Leszokni kezdett szédülni
Elsőre talán furcsán hangzik, de igaz. Dédszüleink korosztálya még nem mérgezte magát annyira a dohányzással, ma viszont a növényvédőszermaradványok, és egyéb vegyi adalékanyagok is dúsítják a mérgező aerosolt.
A dohányfüst további jellegzetes hatása, hogy a tüdőből a vérkeringésbe kerülve az erek, köztük a szív vérellátását biztosító koszorúerek szűkületét idézi elő. Az erek szűkülete miatt csökken a szervek vérellátása.
Navigációs menü
Valószínűleg ezzel magyarázható az a jól ismert jelenség, hogy dohányosok teljesítőképessége és fizikai terhelhetősége elmarad hasonló korú nem dohányzók teljesítményéhez képest. Ha a dohányzással kapcsolatosan valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal! Vass Zoltán Szakrendelés: Szeged Kálvária tér Vass Zoltán: Bejelentkezés: 0606 email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll.
Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Találatok: Dr. Copyright © Fülspecialista.
Minden jog fenntartva.
